Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

Összehasonlító nézet linkje

hu:bint:oktatas:hallgatoknak:2019neuroantro [2019/03/09 13:54] (aktuális)
admin létrehozva
Sor 1: Sor 1:
 +Neurobiológia–antropológia szakirány záróvizsga tételek 2019.
  
 +1.\\
 +a) Érző működések szerveződése a gerincvelőben. Gerincvelői szegmentek, gerincvelői idegek, Rexed-féle laminák, sejttípusok.\\
 +b) A humánevolúció kutatásának általános keretei és módszerei. A mai főemlősök rendszere. A Praeanthropus-fázis legfontosabb fajai.
 +
 +2.\\
 +a) Érző működések szerveződése az agytörzsben. Agyidegek érző magjai, s azok fontosabb kapcsolatai.\\
 +b) Az Archantropus-fázis legfontosabb fajai, új hominin típusok megjelenésének okai Kelet-Afrikában. A Palaeanthropus és a Neanthropus-fázis fajai, a közös ős és a keveredés kérdései. A Homo sapiens elterjedése,​ ma tapasztalható változatossága.
 +
 +3.\\
 +a) A szomatoszenzoros rendszer működésének alapjai. Exteroceptorok,​ interoceptorok,​ proprioceptorok,​ a primer afferensek típusai, a primer szomatoszenzoros kéreg szerveződése,​ szomatotópia a primer szomatoszenzoros kérgen.\\
 +b) Paleotraumatológia. A traumás elváltozások csoportosítása különböző szempontok szerint. A törések különböző csoportjai, a törések gyógyulása,​ lehetséges szövődményei. Fegyverek okozta sérülések. Ficamok megjelenési formái a bioarcheológiai leleteken. Csonkolások. Emberi koponyákon megfigyelhető mesterséges beavatkozások.
 +
 +
 +4.\\
 +a) Az emlősök szaglórendszerének szerkezete és működése. Szaglóhám,​ szaglógumó,​ szaglókéreg sejttípusai,​ szinaptikus organizációjának alapelvei.\\
 +b) A ’terepi-antropológia’ jelentősége,​ módszerei. Különböző temető típusok vizsgálati jellegzetességei. Feltárás, sír és csontváz dokumentálása. Régészeti-antropológiai protokoll.
 +
 +
 +5.\\
 +a) Az ember belső fülének anatómiája,​ a hallópálya szerveződése,​ fontosabb átkapcsolóhelyei. A hallókéreg kolumnáris és tonotópiás szerveződése.\\
 +b) A fogászati paleopatológiában alkalmazott módszerek. A humán fogazat fejlődési rendellenességei. Caries és következményes megbetegedései. ​
 +
 +6.\\
 +a) Vizuális érzékelés az állatvilágban. Az emlős szem anatómiája. A retina felépítése. A látópálya szerveződése.\\
 +b) Múmiák,​ mumifikálódás,​ mumifikálás. Természetes és mesterséges múmiák jellemzése,​ fontosabb leletek. A múmiakutatás és története. Klasszikus antropológiai,​ radiológiai,​ hisztológiai és molekuláris biológiai módszerek a múmiakutásban. Fontosabb magyarországi múmiák.
 +
 +7.\\
 +a) A thalamokortikális rendszer: sejttípusok,​ a szinaptikus szerveződés alapelvei.\\
 +b) A csont-ízületi fertőzések paleopatológiája és paleoepidemiológiája. A csontszövet fertőzések hatására kialakuló átépülési folyamatai, fertőzéses eredetű léziók, és azok paleopatológiai diagnosztikai lehetőségei. Non-specifikus fertőzések. A Treponema és Mycobacterium fajok okozta elváltozások paleopatológiai diagnosztikája és paleoepidemiológiai vonatkozásai.
 +
 +
 +8.\\
 +a) A gerinces idegrendszer korai embrionális fejlődése. Az ektoderma differenciációja,​ elsődleges és másodlagos neuruláció,​ dúclécsejtek,​ plakodok kialakulása. \\
 +b) A paleopatológia fogalma, története,​ vizsgálati anyaga, módszerei, a léziók csoportosítása. A degeneratív ízületi elváltozások,​ enthesopathiák jellemzése,​ paleopatológiai jelentőségük.
 +
 +
 +9.\\
 +a) Motoros működések szerveződése a gerincvelőben. Gerincvelői reflexek , feed-forward és feedback szabályozás. Központi mintázatgeneráló rendszerek a gerincvelőben.\\
 +b) Az ásatag DNS tulajdonságai. Az archeogenetika módszertani lehetőségei és korlátai. Autoszomális,​ Y-kromoszómás és mitokondriális DNS markerek. Régi DNS-maradványok vizsgálatával nyert legfontosabb tudományos eredmények áttekintése,​ értékelése.
 +
 +
 +10.\\
 +a) Motoros működések szerveződése az agytörzsben. Az agytörzsi premotoros interneuronok szerveződése és szerepei. \\
 +b) A neuronális szignalizáció általános elvei. A neuronok finomszerkezete. A kémiai és az elektromos szinapszis molekuláris architektúrája.
 +
 +
 +11.\\
 +a) A cerebellaris rendszer szerveződése és működése. Moharostok, kúszórostok,​ sejttípusok,​ szinaptikus kapcsolatok. A motoros tanulás neuronális alapjai.\\
 +b) A történeti antropológia alapjai. A nem- és az elhalálozási életkor meghatározásának módszertani lehetőségei és korlátai. A paleodemográfia alapjai. ​
 +
 +
 +12.\\
 +a) A velőcső differenciálódása. Az elsődleges és másodlagos agyhólyagok morfogenezise. A dúclécsejtek differenciációja,​ vándorlása. A perifériás idegrendszer kialakulása.\\
 +b) A G-proteinhez kapcsolt receptorokkal történő neuronális szignalizációk:​ cAMP, IP3/DAG.
 +
 +
 +13.\\
 +a) Fontosabb központi idegrendszeri transzmitter rendszerek (kolinerg, katecholaminerg,​ szerotonerg rendszerek, peptid transzmitterek,​ gátló transzmitterek).\\
 +b) Enzimaktivitással kapcsolt receptorokkal történő szignalizációk:​ TGF-beta receptorok, receptor tirozin kinázok, citokin receptorok az idegszövetben.
 +
 +
 +14. \\
 +a) A bazális ganglion-thalamocorticalis körök szerveződése. A direkt és indirekt striato-nigrális pályák szerveződése. A nigrostriatális pályák szerepe a direkt és indirekt út közötti egyensúly fenntartásában. \\
 +b) Ligand- és feszültség-aktivált ioncsatornákhoz kapcsolt neuronális szignalizációk. ​
 +
 +
 +15.\\
 +a) A motoros kéreg szerveződése. Primer, premotor és járulékos motoros kérgi területek szerepe a mozgás szabályozásában.\\
 +b) Proteolízissel kapcsolt neuronális szignalizációk:​ Wnt, Hedgehog, Notch/​Delta,​ NF-kappaB.
 +
 +
 +16.\\
 +a) Az emberi csontváz morfológiai és metrikus jellegei. Az antropometria gyakorlati alkalmazhatósága. Az arcrekonstrukció elmélete, módszerei és alkalmazása a különböző tudományterületeken. \\
 +b) Intracelluláris receptorokhoz kapcsolt neuronális szignalizáció:​ NO, nukleáris receptorok. Neuroszteroidok.
 +
 +
 +17.\\
 +a) A légzés típusai a törzsfejlődés különböző szintjein\\
 +b) A kalcium szerepe a neuronális szignalizációban. Neuronális kalciumkötő fehérjék. Kalmodulin által szabályozott neuronális folyamatok.
 +
 +
 +18.\\
 +a) Energiaráforditás,​ energiamérleg és energiaegyenleg. A Hess-tétel és az izodinámia szabálya. Alap-energiaforgalom. Étvágy. A táplálékfelvételt szabályozó központi és perifériás mechanizmusok.\\
 +b) A neuronális génexpresszió szabályozása. Célzott intraneuronális mRNS és protein transzport. Az axonális transzport. A neuronális fehérjeszintézis szabályozása.
 +
 +
 +19.\\
 +a) A női és a férfi nemi működés hormonális szabályozása.\\
 +b) Neurológiai betegségek molekuláris alapjai I.: Alzheimer-kór,​ Parkinson-kór,​ Huntington-kór.
 +
 +
 +20.\\
 +a) Fontosabb pszichiátriai betegségek biológiai alapja (hangulati zavarok, szorongásos zavarok, fóbiák, depresszió).\\
 +b) A neuronális őssejtek és terápiás jelentőségük. A neuronális sejtsors választás. Neuronális fenotípus indukció in vitro rendszerekben.
 +
 +
 +21.\\
 +a) Az izom és a bőr vérkeringése,​ a hőszabályozás és a láz.\\
 +b) Neurológiai betegségek molekuláris alapjai II.: epilepszia, stroke.
 +
 +
 +22.\\
 +a) A koronáriák keringésének jellemzése,​ a splanchnikus terület keringésének szerepe redisztribúcióban.\\
 +b) Neurológiai megbetegedések molekuláris alapjai III.: perifériás neuropátiák:​ amiotróp laterálszklerózis,​ szklerózis multiplex.
 +
 +
 +23.\\
 +a) Az agyi vérkeringés főbb jellemzői és szabályozási mechanizmusok.\\
 +b) Immunológiai folyamatok az idegszövetben. A mikroglia szerepe az idegszövet homeosztázisában.
 +
 +
 +24.\\
 +a) A vér-agy és vér-liquor gát felépítése és működése.\\
 +b) A neurodegeneráció és –regeneráció általános jellemzése. Intra- és extracelluláris protein aggregáció,​ celluláris stressz. A neuronális apoptózis.
 +
 +
 +25.\\
 +a) Táplálkozás endokrin szabályozása (metabolikus szindróma),​ táplálkozással összefüggő kényszerbetegségek (obesitas, anorexia/​bulimia nervosa).\\
 +b) Az agyi extracelluláris mátrix jellemzése. Neuronális adhéziós fehérjék. A neuronális migráció.
 +
 +
 +26.\\
 +a) Neurobiológiai kutatások a szomatoszenzoros rendszeren: idegi plaszticitás az ontogenezis során és felnőtt korban.\\
 +b) A neuroglia szerepe az idegi működésben. Az asztociták és az oligodendrociták szerkezete és funkciói. Neuron-glia interakciók,​ gliotranszmisszió.
 +
 +
 +27.\\
 +a) A főbb fájdalompályák jellemzése,​ kisugárzó fájdalom, szenzitizáció. A fájdalomcsillapítás központi mechanizmusai.\\
 +b) A gerinces idegrendszer késői embrionális fejlődése. Neuron vagy glia? Neuronok vándorlása és morfogenezise,​ szinaptogenezis. A humán idegrendszer posztnatális fejlődése.