weboldal_nyito_UI_SZGYA

„A nagy életkutatóra” emlékezünk – 35 éve hunyt el Szent-Györgyi Albert

1986. október 25-én, 35 évvel ezelőtt írta meg a New York Times, hogy „Dr. Szent-Györgyi Albert, aki az orvosi/élettani Nobel-díjat 1937-ben kapta a C-vitamin izolálásáért, veseelégtelenségben hunyt el szerdán, Woods Hole-i (Mass.) házában, jelentették be tegnap. 93 éves volt...” A gyászhír évfordulóján Szent-Györgyi Albert interjúinak egy csokrával és szavalatának egy részletével idézzük föl az SZTE Nobel-díjas rektorának alakját és hangját.

„Ki is hát Szent-Györgyi Albert?” – kérdezte Szent-Györgyi egykori szegedi tanítványa. Laki Kálmán úgy vélte: ha a szegedi egyetem Nobel-díjas kutatójának tették volna fel a kérdést, valószínűleg Ady Endre szavaival válaszolt volna:

„…Vagyok, mint minden ember: fenség,

Észak-fok, titok, idegenség,

Lidérces messze fény.

Lidérces, messze fény…”

 


Idos_Szent-Gyorgyi_Albert.jpg_sz

 

Nekrológ: „Ő izolálta a C-vitamint”

 

Dr. Szent-Györgyi Albert, aki az orvosi/élettani Nobel-díjat 1937-ben kapta a C-vitamin izolálásáért, veseelégtelenségben hunyt el szerdán, Woods Hole-i (Mass.) házában, jelentették be tegnap. 93 éves volt...” – kezdődött a New York Times 1986. október 25-i nekrológja.


Szent-Gyorgyi_halalhire_19861015_NYT_tudastar_003_pdf

 

A New York Times „méltatást” kapcsolt a gyászhírhez, melynek címe: „Elhunyt Szent-Györgyi Albert – Ő izolálta a C-vitamint”. Ám a tudomány népszerűsítésével foglalkozó amerikai újságíró, Walter Sullivan a cikkének 534 szava között nem szerepelteti a „szegedi egyetem” kifejezést. Ez nem tűnt fontos életút-elemnek az óceán túlsó partjáról…

 

Az újságkivágás fotója melletti, amerikai „távlatból” készült szöveg teljes terjedelmében elolvasható a Hannus István: Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Timesban címmel a Szegedi Egyetemi Tudástár 3. köteteként megjelent művében. A kötetből kiderül: a Délmagyarországban 1929. október 1-jén írták le először Szent-Györgyi Albertnek, mint a szegedi egyetem magántanárának a nevét.

 

Batyai_cikk_dm_1986_253_pdf


...Búcsúzunk Szent-Györgyi Alberttől, mindmáig az egyetlen magyar tudóstól, aki hazai földön élve, szegedi professzorsága alatt nyerte el – 1937-ben – a legmagasabb nemzetközi tudományos elismerést, a Nobel-díjat” – kezdődik a 35 évvel ezelőtti kor stílusában és hangsúlyaival fogalmazott, a Délmagyarország című napilapban megkésve, mert 1986. október 27-én közölt megemlékezés.

 

Az 1986. október 22-én elhunyt tudós szegedi sikereit kiemelő A nagy életkutató című cikk – köszönhetően az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitalizálási programjának – az SZTE Contenta repozitórium rendszerében elolvasható.

 

„...A tudományt felhasználni életünk felemelésére” – hangoztatta Szent-Györgyi Albert, a fáradhatatlan tudós. A „világ sorsáért aggódó és tevőleges zseni volt, aki iskolát (iskolákat) teremtett, tartást adott önmagának és tanítványainak. Káprázatos elméjének szuggesztív ereje mindig nagy célokat írt elő maga és környezete számára” – fogalmazott a szegedi napilap külsős munkatársaként gyakran jelentkező helytörténész. Bátyai Jenő a „szegediség” egyik sajnálatos jellemzőjeként írta: „Szent-Györgyi Albert a miénk volt, és mégis hagytuk eltávozni, elmenni onnan, ahol egyetemek díszdoktora, a város díszpolgára volt, ahol munkadinamizmusát az újjáéledő magyar élet számára is gazdagon hasznosította...”

 

 

Filmen az életút

 

A lélek kialszik – Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége” című rövidfilm a korabeli híradók kép- és hanganyagát is hasznosítja. E film bemutatóját a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 2021. szeptember 16-i névadó ünnepségén tartották – derült ki a „Születésnapján tisztelgett Szent-Györgyi Albert emléke előtt az SZTE” című tudósításból.


Ujsagirokkal

 

A dokumentumfilmben is használt híradós felvételek részleteit és a Szent-Györgyiről készült korabeli fotókat külön-külön is megnézhetjük a világhálón. Ezeket gyűjtöttük csokorba a „Nobel-díjas médiaszemélyiségként népszerűsítette Szent-Györgyi a szegedi egyetemet” című cikkünkben.

 

Például az emigrációból először 80 évesen hazatérő Szent-Györgyi Albert 1973. október 8-9. közötti programjáról tudósító film megtekinthető a legnagyobb videomegosztó portálon. A filmkockákhoz rendelt hangnál jobb minőségű az 1974-ben kiadott Hungaroton hanglemez, amelynek A és B oldalán is meghallgatható, amit Kardos István kérdéseire válaszolt Szent-Györgyi Albert.

 

Az amerikai emigrációban is sikeres, 90 éves tudósról portréfilmet készített a Magyar Televízió. Az 1984-ben bemutatott dokumentumfilm rendezőjének, Dénes Gábornak köszönhetően a Psalmus Humanus – Szent-Györgyi Albert című film teljes egészében elérhető a legnagyobb videomegosztó portálon.

 

 

„Akcentussal, de folyékonyan beszéli az angolt”

 

„…Egy interjúban úgy jellemezték, mint ’világos, szellemes, nagyon meggyőző embert’, aki akcentussal, de folyékonyan beszéli az angolt...” – írta nekrológjában a New York Times. Ez az „ízes” beszédű 71 éves kutató lendületesen lép elénk az 1964-es előadása részletét bemutató videón.


ScPSALMUS_HUMANUS__SZENT-GYORGYI_ALBERT

 

Az angolnyelvű filmrészletet először a „80 éves a szegedi Nobel-díj” című, 2017 őszén a Szegedi Tudományegyetem központi épületében rendezett emlékkiállítás nézői láthatták, majd a szervezők – magyar feliratozással – elérhetővé tették a YouTube-on is.

 

A BBC televízió Horizontok című sorozatában 1965-ben készített kisfilmet Szent-Györgyi Albertről. Ebben a „Szent-Gyorgyi interview clip” elnevezésű részletben is megszólal a kutató: megismerhetjük az izomösszehúzódással kapcsolatos korai, korszakalkotó munkáját.

 

 

A hang is a lélek tükre

 

Először 1937-ben hallotta a Nobel-díjat elnyert 44 éves Szent-Györgyi Albert hangját a szegedi egyetem sikeres kutatójára büszke Magyarország. Csupa lendület még a beszéde is! – állapíthatták meg a rádióhallgatók. A 84 évvel ezelőtti hangfelvétele megidézi a középkorú kutató alakját és a kort. Például? A Nobel-díj híre hogyan érkezett Szent-Györgyihez? Az immár a videomegosztó portálról is elérhető történetet Szent-Györgyi hangja hitelesítette.

 

Szent-Gyorgyi_radio_mikrofonjanal_1937_j


A folytatást a Magyar Rádió hangtárában őrzi: Cs. Szabó László, a rádió irodalmi osztálynak a vezetője kérdezett, a Nobel-díjas tudós válaszolt. A hang írott változatát a Pesti Hírlap 1937. november 7-i száma tette közkinccsé. Így került az SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi gyűjteményébe az interjú egyik részlete, melynek címe: „Kell, hogy inkább higyjünk a szeretet és építés, mint a fegyverek és a rombolás erejében”.

 

Nyito_Szent-Gyorgyi_hangja_12-34-12_030_002_pdf_j


Psalmus Humanus and Six Prayers” címmel 1964-ben jelent meg a bakelitlemez. A 71 éves „Albert Szent-Györgyi” angolul szavalja angolul írt költeményét a bostoni Fasset Recording Studo hangfelvételén.

 

Az „emberi zsoltár" – itt zene és szöveg egymást erősítő kompozíciója –, a produkció, Ági Jámbor kézirataként is elérhető a neten.


Hanglemez_800_j

 

A ritka kincsnek számító hanglemez a minap ajándékként került az SZTE Klebelsberg Könyvtár Egyetemi hangarchívumába.


Szent-Gyorgyi_1973_j

A Psalmus Humanus and Six Prayers itt meghallgatható részlete, Szent-Györgyi Albert előadásában plusz jelentést is hordoz... Az első 9 sor:

My Lord, Who are You?

Are You my stern Father,

Or are You my loving Mother

In whose womb the Universe was born?

Are You the Universe itself?

Or the Law which rules it?

Have You created life only to wipe it out again?

Are You my maker, or did I shape You,

That I may share my loneliness and shun my responsibility?...”

 

A Psalmus Humanus és hat ima című Szent-Györgyi-mű elhangzó részlete, az első 9 sora magyarul, Beney Zsuzsa fordításában:

„Uram, ki vagy Te?

Szigorú apám?

Vagy szerető anyám vagy?

Aki a Mindenséget szülte meg?

Maga a Mindenség?

Törvénye, mely irányít?

Életet teremtettél, hogy visszavedd?

Teremtőm-e, vagy én alkottalak

Megosztani magányom és felelősségemet?...”


08___Az_id_s_Szent_Gy_rgyi___01_450x330

Szent-Györgyi Albert verseiről címmel Pál József, az SZTE BTK irodalomtörténésze írt tanulmányt. Ez elolvasható a Szegedi Egyetemi Tudástár 1. kötetében, melynek címe magyarul: Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége, illetve angolul: The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi. A Versek a havasi esküvőn és Az őrült majom függelékeként című cikkben is írtunk Szent-Györgyi és a költészet kapcsolatáról.

 

Szent-Györgyi Albert: Psalmus Humanus és hat ima című költeményeSzalóczy Pál előadásában vagy újra elolvasva is – választ ad cikkünk indító kérdésre: „Ki is hát Szent-Györgyi Albert?”

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár