nyito

A növényvakság ellen szeretne küzdeni

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2019 májusában megalapította a Fiatal Kutatók Akadémiáját. A testület legfőbb feladata, hogy felszínre hozza a fiatal kutatók problémáit, és segítsen a megoldásukban. A tagság 5 évre szól, minden évben 12 új tag kerülhet be. Dr. Poór Péter, egyetemi adjunktussal, az SZTE Növénybiológiai Tanszékén dolgozó MTA FKA-ra felvételt nyert fiatal kutatójával beszélgettünk.

Az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék egyetemi adjunktusa a Fiatal Kutatók Akadémiáján az MTA céljaival és küldetésével összhangban, fontosnak tartja a tudományos kiválóság elősegítését, a tehetséggondozást, valamint a társadalom szélesebb rétegei felé történő minőségi tudományos ismeretterjesztést. Dr. Poór Pétert kérdeztük.

Mivel foglalkozik a Fiatal Kutatók Akadémiája?

– Kiemelt hangsúlyt fektet a kisgyermekes kutatók pályán történő megtartását célzó kezdeményezésekre. Az FKA képviselői többek között részt vesznek a Középiskolai MTA Alumni program eseményein, illetve MTA különböző elnöki vagy elnökségi bizottságainak, szakterületi bizottságainak vagy közgyűlésének munkájában, mint a Tudományértékelési Elnöki Bizottság, Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság. A szervezet rendszeres programjai az MTA közgyűléséhez kapcsolódó Fiatal Kutatók Fóruma (FKF), illetve az évente megrendezésre kerülő tudománykommunikációs workshopok. Amiben igazán úttörő, hogy az FKA több tagja is részt vesz hasonló nemzetközi szervezetek (Young Academy of Europe és Global Young Academy) munkájában egyaránt, amivel immár közvetlenebbül bekapcsolódhat az európai tudománypolitika formálásába is.

Mi szükséges ahhoz, hogy valaki a szervezet tagja legyen?

– A szervezet tagjának az jelölhető, aki az MTA köztestületének tagja és első PhD-fokozatának megszerzése óta kevesebb, mint 12 év telt el, valamint taggá válása évében még nem tölti be a 40. életévét. A tagság 5 évre szól, mely idő után a tag alumnussá vagy alumnává válik. Minden évben 12 új tag kerül megválasztásra.

IMG_7365

Mit érzett, amikor beválasztották a Fiatal Kutatók Akadémiájára?

– Nagyon megtisztelőnek érzem a beválasztásomat. A világ aktuális helyzetét tekintve (világjárvány, háború), azt gondolom, hogy a tudás, a kutatás és ezáltal a tudósók kulcsszerepe a problémák megoldásában vitathatatlan. Emellett mégis úgy érzem, hogy a társadalmi megítélésük még nem olyan magas, ezért is tartom fontosnak a kutatási folyamatokról és az eredményekről való megfelelő kommunikációt. A tudományos disszemináció tehát az egyik legfőbb célom. Fontos kiemelnem azt is, hogy a 40 év alatti kutatók választanak 40 év alatti kutatókat, hogy hitelesen képviseljék az érdekeiket. A legnagyobb megtiszteltetés számomra, hogy többek között engem választottak ezek a fiatal kutatók.

Hogyan kell elképzelni ezt a munkát és ez mekkora plusz terhet jelent az Ön számára?

– Mivel még csak most indul az 5 éves ciklus, így még nincs pontos rálátásom arra, hogy milyen plusz teherrel fog majd járni a tagság, de izgatottan várom, hogy elkezdhessem a munkát és a közös gondolkodást! Már gyerekkorom óta szeretem az új feladatokat, kihívásokat, mindig is nagy motivációt jelentett, ha tudtam segíteni. Abban viszont biztos vagyok, hogy elsősorban a dél-alföldi régióban szeretném majd az érdekeket képviselni.

IMG_7364

Miért tartja fontosnak a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagságát?

– A 21. századi embernek számos olyan kihívással kell szembenéznie, ami folyamatos megújulást és kreativitást igényel a sikeres túlélés érdekében. A tudomány és a tudományos életpálya szintén igényli ezt a gyors és folyamatos megújulásra való képességet és a kreativitást. Úgy gondolom, hogy ezek a kihívások megkövetelik a tudás folyamatos szinten tartását és a legújabb releváns szakismeretek megszerzését. Sok esetben megkérdőjelezik a tudományos eredményeket, és a tudósok, kutatók munkáját a társadalom egy jelentős része nem értékeli. Véleményem szerint éppen ezért nagyon fontos a tudomány és a társadalom közötti párbeszéd erősítése, a hiteles tudománykommunikáció és a tudományos ismeretek szakszerű és korszerű átadása. Fontos célkitűzésem továbbá, hogy csökkentsük a növényvakságot, és a fiatalok rá tudjanak csodálkozni, hogy igen is érdekesek a növények és a bennük zajló folyamatok!

IMG_7361

Mikor kell elkezdeni a hiteles tudománykommunikációt ön szerint?

– Úgy gondolom, hogy már fiatal, iskolás korban el lehet és el is kell kezdeni a tudománynépszerűsítést, a tehetséges diákok bevonásával pedig akár a kutatói utánpótlásra is lehetőséget látok. Eddigi munkám során mindig szem előtt tartottam ezt és igyekeztem a tudományterületemet és a biológiát népszerűsíteni a fiatalok, egyetemisták és középiskolások körében. Több mint 10 éve rendszeresen szervezem és előadóként részt is veszek a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozaton, a Magyar Tudomány Ünnepén, bemutatókkal készülök a Növények Napjára, valamint több hazai középiskolában tartok rendszeresen előadást a kutatói életpályáról és a kutatás izgalmairól, eredményeiről. Több középiskolával együttműködve részt veszek a Középiskolai MTA Alumni Programban. Közel 1600 kutatót hívhatnak meg a középiskolák egy bizonyos témában előadni, és én ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen ennél hitelesebb irány és meggyőző erő a fiatalok számára nincsen.

A Fiatal Kutatók Akadémiáján belül, hol képzeli el magát?

– Az Ifjúságmentorációs Bizottságban tudnám eddigi tapasztalataimat leginkább kamatoztatni. Az egyetemi hallgatók, a középiskolások körében is tudnék tudománynépszerűsítő programokat, workshopokat szervezni, melyhez a Szegedi Akadémia Bizottság és a Szegedi Tudományegyetem jelenthetne megfelelő hátteret. Az MTA Középiskolai Alumni Programban vállalnám a fiatal kutatók összefogását a Dél-alföldi régióban. Kutatók bevonásával fiataloknak szóló tudományos podcastok készítésében vennék részt, népszerűsítve a kutatói életpályát. Az egyetem honlapja, továbbá a közösségi média segítségével naprakész információk, pályázati lehetőségek átadását segíthetném.

SZTEinfo – Kovács-Jerney Ádám

Fotó: Molnár Dóra

Friss Hírek

IMG_9919

A három éves együttműködés célja egy olyan új, komplex technológiai eljárás kifejlesztése, amely nanotechnológia segítségével maximalizálja a növények tápanyag ellátását, a hidropóniás rendszerben történő termesztés és a liofilizációs eljárás során. A projekt legfontosabb tudnivalóit 2022. július 27-én, projektnyitó rendezvénnyel egybekötött sajtótájékoztató keretében ismertette a konzorcium a Szegedi Tudományegyetemen.