Bezár

Hírarchívum

Nobel-dij_reggel-7_borito

A módosított mRNS Nobel-díjat hozott Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak

A módosított mRNS Nobel-díjat hozott Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak

2023. október 02.
8 perc

A Covid19 modern vakcinákban használt módosított hírvivő RNS feltalálójaként, az orvostudományban új utat nyitó mRNS-terápia kidolgozójaként kapta meg Karikó Katalin – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – az élettani-orvosi Nobel-díjat. Karikó Katalin, jelenünk egyik legbefolyásosabb természettudósa Nobel-díjának 2023. október 2-i bejelentése büszkeséggel tölti el alma matere, a Szegedi Tudományegyetem közösségét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

(Cikkünk folyamatosan frissül.)

Kiküldött tudósítóink – Újszászi Ilona és Sahin-Tóth István – jelentik:

Megcsörrent a telefon Karikó Katalin otthonában 2023. október 2-án, hétfőn hajnalban. Stockholmban 9 óra 50 perc, Philadelphiában holdvilágos és csillagos ég alatt 3 óra 50 percet mutatott az óra.

„A” telefonhívás

„Halló, Thomas Perlmann,” – kezdődött a bemutatkozás. „Itt Francia Béla” –hangzott a válasz. „Bocsánat, hogy ilyen korán zavarom, de Karikó Katalint keresem. Kapcsolatban áll vele?” – folytatódott a párbeszéd. „Igen. A férje vagyok!” „Kérem, adja át Katalinnak a telefont!” – hangzott a kérés.

Nobel-dij_reggel_w

Fotó: Sahin-Tóth István

„Halló, Katalin Karikó?” – köszönt a Nobel-bizottság tagja. Thomas Perlmann, a Karolinska Intézet a molekuláris fejlődésbiológiával foglalkozó professzorának hangja hidalta át a Philadelphia és Stockholm közti 6446 kilométer távolságot. Röviden közölte a svédországi Karolinska Intézet Nobel-közgyűlésének határozatát: a 2023. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapja. Ismertette a hivatalos, egy mondatos indoklást. A szöveget Karikó Katalin kommentálta, hiszen az mRNS módosításáról nála többet senki sem tud. Aztán beszélgetni kezdtek. „Ilyen sokat nem szoktam beszélni, de ez egy rendkívüli helyzet. Gratulálok a Nobel-díjhoz!” – zárta a beszélgetést Thomas Perlann.

„Köszönöm” – mondta megilletődötten a Karikó Katalin, aki Philadelphiában hajnalban fogadta a telefonhívást. Dolgozószobájában a díjait bemutató üvegszekrény, még vetetlen az ágy, friss kávét hoz a férje, Francia Béla.

Nobel-dij_reggel_w-17

Fotó: Sahin-Tóth István

Alfred Nobel akarata érvényesült: idén az élettudományi Nobel-díjat annaka személynek ajánlják, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány területén”.

A következő telefon is Stockholmból érkezett. Adam Schmidt, a Nobel Média igazgatója készíthette el az első interjút a Nobel-díj elnyerésének híréről néhány perce értesült Karikó Katalinnal. A Nobel-díjas mRNS-kutató kitért életútja fordulataira. Szeretettel emlékezett meg szüleiről, akik meleg családi légkört teremtve nevelték, tanították meg a munka becsületére. Hangsúlyozta, hogy a Szegedi Tudományegyetemre tudatosan jelentkezett biológia szakra, részt vett a tehetséggondozó programba. Elmondta: az akkor átadott Szegedi Biológiai Központban már hallgatóként bekapcsolódhatott a kutatómunkába. Kérdésre válaszolva kifejtette: az életében adódó nehézségeken a Selye János stresszkutató könyvében olvasottak segítették át. Igyekezett arra koncentrálni, amin ő maga is változtathatott. Ez a hozzáállás segített neki abban, hogy a negatív stresszt pozitívvá változtassa.

Először a férj, a minden nehézségben felesége mellett álló és az örömökben vele osztozó társ, Francia Béla gratulált Karikó Katalinnak. Aztán a még „embargós hírt” megosztották a családtagokkal. Videóhívás kapcsolta össze Karikó Katalint Budapesten élő nővérével.

Nobel-dij_reggel_w-12

Karikó Katalin férjével, Francia Bélával. Fotó: Sahin-Tóth István

Az elmúlt több mint két és fél évben száznál is több elismerést kapott Karikó Katalin. Kimondható, hogy „gyakorlott” a díjakról szóló hírek fogadásában. De a Nobel-díj nem hasonlítható semmi máshoz! A meghatottság látszott Karikó Katalinon.

Első telefonhívásával Drew Weissmant, amerikai kutatótársát értesítette arról, hogy hamarosan megcsörren az ő telefonja is. A Karolinska Intézet értesíti: együtt elnyerték a 2023. évi élettudományi és orvosi Nobel-díjat.

Négy évtized a hírvivővel

A Karolinska Intézet honlapján a Nobel-bizottság bejelentését az első percekben több mint 13 ezren nézték, üzenetekben folyamatosan érkeztek a gratulációk.

Egyik kezében telefonnal fogadta a gratulációkat, miközben igyekezett azt is figyelni, miként indokolja a Nobel-bizottság az elismerést.

Közben érkeztek az interjúigények is. Míg az egyik telefonon Karikó Katalin beszélt, addig a másikon a férje egyeztetett.

Férjével, Francia Bélával az oldalán nézte a közvetítést, ahogy bejelentik: Karikó Katalin és Drew Weissman kapja az idei élettudományi és orvosi Nobel-díjat.

A laudációban is elhangzott: Karikó Katalin Szolnokon született, Kisújszálláson nevelkedett, a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott, biokémiából 1982-ben szerzett doktori fokozatot. Első munkahelyén, a Szegedi Biológiai Központban kezdte kutatásait.

Nobel-dij_reggel_w-18

Fotó: Sahin-Tóth István

1985-ben munkavállalási engedéllyel, a férjével és kislányukkal együtt távozott az Amerikai Egyesült Államokba. A Pennsylvaniai Egyetemre 1989-ben érkezett, ott 24 éven át kutatóként és oktatóként dolgozott.

Céget alapított, 2006 és 2013 között az RNARx vezérigazgatója volt. 2013 és 2022 között a németországi BioNTech senior alelnökeként irányította a módosított mRNS terápiás alkalmazását célzó kutatómunkát.

Dr. Karikó Katalin négy évtizeden át foglalkozott az RNS által közvetített mechanizmusokkal: a laboratóriumi körülmények között átírt mRNS-molekulát kívánta a fehérje-terápiára alkalmassá fejleszteni. Az immunológus Dr. Drew Weissmannal együtt felfedezte, hogy az RNS gyulladáskeltő hatását elnyomják a nukleozid-módosítások. Ez az úttörő munka, a két kutatónak az mRNS nukleozid-módosított uridinjeire vonatkozó szabadalmai nyitották meg az utat az mRNS terápiás felhasználásához – például a rák, valamint az autoimmun, a fertőző és a genetikai betegségek kezelésére.

A Covid-19 pandémia megfékezésében kulcsszerepű mRNS-alapú vakcinák kifejlesztése irányította a világ figyelmét dr. Karikó Katalinnak a hírvivő RNS-sel kapcsolatos felfedezései jelentőségére. Korszakalkotó, az orvosi technológiában áttörést eredményező teljesítményéért 6 tudományos akadémia tagjává választotta; 16 egyetem díszdoktorrá avatta; több mint 70 tudományos kitüntetést, továbbá számos társadalmi elismerést kapott. Ezeket a díjátadó ünnepségeket a tudomány népszerűsítésének új fórumaivá alakította dr. Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Pennsylvaniai Egyetem adjunct professzora, a világ egyik legismertebb és legbefolyásosabb élő természettudósa.

Szeged és Philadelphia büszkesége

Nobel-díj váró rendezvényen hallgatták a stockholmi híreket Karikó Katalin alma materében, a Szegedi Tudományegyetemen. A felfedező legutóbbi amerikai munkahelyén, a University of Pennsylvania sajtótájékoztatója – magyar idő szerint – 17 óra 30 perc körül kezdődik. Az SZTE kiküldött munkatársai a Facebook University of Szeged oldalán élőben közvetíti a philadelphiai egyetem sajtótájékoztatóját.

Itt találkozik majd a két kutató, Karikó Katalin és Drew Weissman, válaszol újságírói kérdésekre is. Az emlékezetes, a University of Pennsylvania egyik fénymásolójánál 1997-ben megejtett beszélgetésük, első találkozójuk óta messzire jutottak. Emlékezetes dátum 2005 is, mert korszakalkotó publikációjuk visszhangtalan maradt. De a munkát folytatták. Kifejlesztettek egy szállítási technikát az mRNS zsírcseppekbe, úgynevezett lipid nanorészecskékbe történő csomagolására. Ez biztosította, hogy az mRNS elérje a test megfelelő részét és beindítsa az immunrendszert a betegség elleni küzdelemre. 2012-ben a szintetikus mRNS-t sikeresen bejuttatták állatkísérletes szervezetekbe.

Nobel-dij_reggel_w-15

Fotó: Sahin-Tóth István

Karikó Katalint önmagában és amerikai kutatótársa nélkül is díjazták Magyarországtól és az Egyesült Államoktól kezdve Európán át Ázsiáig. A másokkal közösen átvett kitüntetések listáján a legtöbbször – közel negyven esetben – Drew Weissman neve is szerepel díjazottként. A Karikó – Weissman kutatói páros közös kitüntetései közül az eddigi négy legjelentősebb az Amerikai Nobel-díjnak is mondott Lasker-DeBakey Clinical Medical Research Award; az Élettudományi Áttörés Díj, vagyis a Breakthrough Prize, amit a Szilícium-völgy Oscar-díjának is neveznek; továbbá a „spanyol Nobel-díjként” ismert Asztúria hercegnője-díj, valamint a Japán Díj.

A Karolinska Intézet élő bejelentkezését a Szegedi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Prof. Dr. Szabó Gábor mellett az SZTE rektora, Prof. Dr. Rovó László, valamint rektorhelyettesei – Prof. Dr. Széll Márta és Prof. Dr. Gellén Klára, Prof. Dr. Kukovecz Ákos és Prof. dr. Zakar Péter –, valamint Dr. Fendler Judit kancellár, továbbá több igazgató, professzor és egyetemi polgár figyelte a kivetítőn.

Mintha a fél világ erre a bejelentésre várt volna, a gratulációk elárasztották Karikó Katalin közösségi oldalain az „üzenőfalakat”, az e-mail fiókját.

A 13. nő

A szegedi és a philadelphiai professzor az először 122 évvel ezelőtt átadott fiziológiai és orvosi Nobel-díj elnyerésével olyan elődök nyomdokaiba lép, mint a névsor élén álló Emil von Behring, akit a szérumterápiával kapcsolatos munkájáért jutalmaztak.

Nobel-dij_reggel_w-17

Fotó: Sahin-Tóth István

Az eddig díjazottak között olyan tudósok is szerepeltek, mint az mRNS-kutató Karikó Katalin érdeklődési körébe tartozó RNS és a DNS szintetizálásáért jutalmazott, Severo Ochoa és Arthur Kornberg (1959), vagy az üzenetközvetítő RNS, riboszómák és egyes gének által való kontrollálását felfedező François Jacob, André Lwoff és Jacques Monod. Az immunológus Drew Weissman elődként tekinthet az Ilja Iljics Mecsnyikov és Paul Ehrlich párosra, akik az immunrendszer vizsgálatért nyerték el a Nobel-díjat (1908); illetve a természetes vagy veleszületett immunrendszer kutatásáért elismert (2011) Jules Hoffmann és a Szegedi Tudományegyetemre ellátogató, előadást tartó Bruce Beutler duóra.

Magyarország vagy „Magyarország / USA” a Wikipedia Nobel-díj szócikkében eddig három évszámnál szerepelt. 1914-ben Bárány Róbert a belső fül egyensúlyszervének fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáért; 1937-ben Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetem professzoraként „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”, míg 1961-ben Békésy György a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért kapott fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.

Az ebben a kategóriában 2022-ig átadott 113 Nobel-díj 30 százalékát két, 35 százalékát három tudós között osztották szét. Az összesen 227 fiziológiai és orvosi Nobel-díjas között Karikó Katalin a 13. nő.

A Szegedi Tudományegyetem közösségét büszkeséggel tölti el, hogy Szent-Györgyi Albert 86 évvel ezelőtti kitüntetését követően együtt örülhetünk Karikó Katalin Nobel-díjának.

Újszászi Ilona

Fotók: Sahin-Tóth István

 

 

Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek