A megnyitót 2026. május 6-án rendezték meg az SZTE TTIK Biológia Intézetének első emeleti aulájában. Az eseményen tangóharmonikán közreműködött Dr. Wassen Barbara, klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövet. A tárlatot Dr. Poór Péter, a Növénybiológiai Tanszék tanszékvezetője nyitotta meg.

Képgaléria a kiállításmegnyitóról. Fotó: Bobkó Anna

- A pandémia idején kezdtem el komolyabban festeni – hallottuk Prof. Dr. Gácser Attilától. A Biológiai Intézet intézetvezetője elmondta: a bezártság és az új kihívások keresése indította el ezen az úton, a festészet pedig hamar a kiégés elleni egyik legfontosabb eszközévé vált számára. Kedvenc témái közé tartoznak azok a hétköznapi jelenetek és hangulatok, amelyek személyes emlékeket idéznek fel benne. Egyik képe, a Házaló például egy alföldi faluszéli házról készült fotó alapján született meg. - Annyira megtetszett, és annyira eszembe jutottak róla gyerekkori élmények, hogy rögtön úgy gondoltam, ezt meg kell festenem – fogalmazott.

Prof. Dr. Gácser Attila festményei

A biológus professzor, az IKIKK Gazda-patogén Interakció Központ vezetője szerint a festészet nem menekülés a munkától, hanem annak fontos kiegészítője. Úgy véli, a kiégés ellen az egyik legjobb módszer, ha az ember mindig talál magának új kihívásokat. A munkában felhalmozódó stresszt számára a festés segít levezetni, miközben új energiákat is ad.

Alkotásaiban különösen fontos szerepet kap a kísérletezés. Bár eredetileg olajfestéssel kezdte, ma már pasztell-, akvarell-, akril- és vegyes technikákkal is dolgozik. Előfordul, hogy egy festmény hónapokig félkészen áll a műteremben, mire megszületik a végleges forma. - Sokszor azok a képek lesznek végül a kedvenceim, amelyekről korábban azt hittem, teljesen elrontottam őket – mondta.

Prof. Dr. Gácser Attila szerint a művészet és a tudomány között szoros kapcsolat van, amely leginkább a kísérletezésben érhető tetten. - A tudományban is van egy elképzelésünk, de a végén gyakran valami teljesen más eredmény születik. A művészet is ilyen: az ember leül azzal, hogy megfest egy almát, aztán a végére lehet, hogy még gyümölcs sem lesz belőle – fogalmazott nevetve.

Gallé-Szpisjak Nikolett ökológus

Gallé-Szpisjak Nikolett ökológus, a betyárpók felfedezője, gyerekkora óta rajzol, de igazán akkor fordult a részletgazdag grafikák felé, amikor elhatározta, hogy lerajzolja a Szegedi Dómot. Az épület aprólékos részletei miatt tűfilccel kezdett dolgozni, és azóta is ez a precíz, finom vonalvezetés jellemzi munkáit.

Alkotásain elsősorban növények és ízeltlábúak jelennek meg. Elmondása szerint a növények sokszor inkább háttérként szolgálnak, hogy még jobban kiemeljék a rajzok valódi főszereplőit, a különféle bogarakat és más apró élőlényeket. Kedvenc munkája a kiállítottak közül a Keleti hunyor, amelyhez azért kötődik különösen, mert ezen használta először bátrabban a sötétebb tónusokat.

Az alkotók: Dr. Kis Luca, Prof. Dr. Gácser Attila, Dr. Sinka Rita, Gallé-Szpisjak Nikolett

Dr. Kis Luca, az SZTE Biológiai Intézet Embertani Tanszékének tudományos munkatársa az országban egyedülálló módon embertani leletek egykori arcának digitális rekonstrukciójával foglalkozik. Munkája során a tudományos pontosság és a vizuális alkotás különleges módon kapcsolódik össze: a csontmaradványok alapján nemcsak anatómiai elemzést végez, hanem egykori emberi arcokat is „újraalkot”. Elmondása szerint ezért sem áll távol tőle a képzőművészet világa, hiszen a kutatói munka során is folyamatosan jelen van az alkotói szemlélet, a részletek iránti érzékenység és a kreatív vizuális gondolkodás.

Dr. Sinka Rita a Genetikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a gametogenezis kutatócsoportban az ivarsejtfejlődés genetikai szabályozását vizsgálja modellszervezetek segítségével. Prof. Dr. Gácser Attilával nem ez az első közös kiállítása. 2023-ban az Őszi Kulturális Fesztivál keretében mutatták be együtt műveiket.

A „Biológusok a festőállványnál” című kiállítás 2026. június 6-ig látogatható az intézet nyitvatartási idejében.

Fotó és szöveg: Bobkó Anna