A KUTATÓMŰHELY VEZETŐJE
Dr. Tölgyesi Csaba, Ökológiai Tanszék
A KUTATÓMŰHELY BEMUTATKOZÁSA
Az MTA támogatásával megalakult kutatócsoport hat tagja a legsürgetőbb ökológiai problémákra keresi a választ. A klímaváltozás és a fosszilis tüzelőanyagokat érintő válsághelyzet a napenergia szektor megerősödését eredményezte, azonban a napelemparkok kiterjedt földhasználat-változást eredményeznek. A kutatócsoport egyik fő célkitűzése a napelemparkok élővilágra gyakorolt hatásának feltárása, és olyan élőhely-rekonstrukciós technológiák kidolgozása, mellyel a parkok nagy biodiverzitású, őshonos fajokban gazdag gyepes élőhelyekké alakíthatók. További céljaink között szerepel a legnehezebben kezelhető inváziós növényfajok őshonos, félparazita növényekkel történő biológiai kontrolálásának tesztelése, és a komplex tájszerkezetű élőhelyek, mint például az erdős sztyeppek élőhely-rekonstrukciós irányelveinek kidolgozása. Számos külföldi partnerünk mellett szoros együttműködésben dolgozunk az Ökológiai Kutatóközponttal, az MVM-mel, és több hazai nemzeti parkkal.
További információk:
Egy kórokozó – például egy baktérium – támadására a növény azonnal bezárja a gázcserenyílásait, hogy a patogén ne juthasson be. A Szegedi Tudományegyetem biológusai friss publikációban közölték, hogy az első vonalú védekezést biztosító zárósejtek nemcsak a növényt, hanem saját magukat is védik. Dr. Czékus Zalán, a publikáció első szerzője, a Növénybiológiai Tanszék tudományos munkatársa és Dr. Poór Péter egyetemi docens, a Növényi Stresszfiziológiai és Fotoszintézis Kutatócsoport vezetője osztotta meg velünk a felfedezés részleteit.