Untitled_design

Pacsirta vagy bagoly?

Szervezetünk egészséges működése rendszeres alvást igényel. Az ébrenlét/alvás ciklusok időzítésének egyik kulcseleme a cirkadián óra, amely a napi ritmusok szabályozásáért felelős. A cirkadián óra működése jelentős eltéréseket mutathat egyének között, ezért az ébrenlét/alvás ciklusok időzítésében is nagy variabilitás tapasztalható a humán populációkban. A kronotípus olyan, a cirkadián óra által meghatározott viselkedési sablon, ami a napi rutinszerű tevékenységeinknek, de főképpen az alvási fázisnak a napszakokhoz történő igazodását írja le. Az átlagostól eltérő kronotípusokként megkülönböztetjük a korán kelő pacsirtákat, akiknek szokásos ébredési ideje reménytelenül korai lehet az éjjeli baglyok számára, akik viszont sokkal később térnek nyugovóra. Egyes vélemények szerint a kronotípusok tükröződnek egyes személyiségjegyekben is: a pacsirták inkább természettudományos, vagy műszaki érdeklődésűek, míg a baglyok inkább a humán tudományok irányába orientálódnak. Munkánk célja ennek a kérdéskörnek a vizsgálata nappali tagozatos egyetemi hallgatók körében. Első lépésben egy kérdőív segítségével meghatározzuk a válaszadó egyetemi hallgatók kronotípusát, majd statisztikai módszerekkel elemezzük az összefüggést a kronotípus és az alapvető tudományos érdeklődési terület (természettudomány /bölcsészettudomány) között, három vidéki tudományegyetem vonatkozásában.


A kérdőív kitöltése néhány percet vesz igénybe, ugyanakkor nagyban segítené a projekt eredményességét és hozzájárulna a felmérés reprezentatív jellegéhez. A kitöltésért „cserébe” minden, ezt igénylő válaszadóval ismertetjük a megadott adatokból számolt kronotípusát egy későbbi időpontban.

Köszönjük türelmét és a kitöltésre fordított idejét!

Varjú Orsolya és dr. Kozma-Bognár László

SZTE TTIK Genetikai Tanszék, kronotipus21@gmail.com

Link a kérdőívhez: https://docs.google.com/


Friss Hírek

KJA-Number-4406

Egy kórokozó – például egy baktérium – támadására a növény azonnal bezárja a gázcserenyílásait, hogy a patogén ne juthasson be. A Szegedi Tudományegyetem biológusai friss publikációban közölték, hogy az első vonalú védekezést biztosító zárósejtek nemcsak a növényt, hanem saját magukat is védik. Dr. Czékus Zalán, a publikáció első szerzője, a Növénybiológiai Tanszék tudományos munkatársa és Dr. Poór Péter egyetemi docens, a Növényi Stresszfiziológiai és Fotoszintézis Kutatócsoport vezetője osztotta meg velünk a felfedezés részleteit.