SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet

Jelentős kutatási siker, hogy a Novo Nordisk Alapítvány rangos Challenge Programme pályázatán támogatást nyert a Szegedi Tudományegyetem által vezetett nemzetközi konzorcium. A hat évre szóló program megvalósítására 6,8 millió eurót ítéltek oda a kutatóknak, akik az emberekre veszélyes invazív gombafertőzések kialakulásának és terjedésének eddig kevéssé ismert mechanizmusait vizsgálják.

Nem mindennapi kiállítás nyílt az SZTE TTIK Biológia Intézetében: az intézet oktatói és kutatói ezúttal nem tudományos eredményeikkel, hanem festményeikkel és grafikáikkal mutatkoznak be a közönség előtt. Az Egyetemi Tavasz programsorozat részeként megvalósuló tárlaton Gallé-Szpisjak Nikolett, Dr. Kis Luca, Dr. Sinka Rita és Prof. Dr. Gácser Attila alkotásaiból látható válogatás. A kiállítás 2026. június 6-ig látogatható az intézet nyitvatartási idejében.

Újabb nemzetközi tudományos elismerésben részesült a Szegedi Tudományegyetem: Dr. Tölgyesi Csaba, az SZTE Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét. A szegedi kutató ezzel a fenntarthatóság globális elitjébe került és esélyes a jövő januári, három, egyenként egymillió dolláros nemzetközi fődíjra is.

A Szegedi Tudományegyetem idén is remekül szerepel a QS brit rangsorkészítő tudomány- és szakterületi listáin. A 2026. március 25-én nyilvánosságra hozott eredmények alapján az SZTE ismét első helyen végzett Magyarországon a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületén, és idén a biológiai tudományok szakterületen is a legjobb magyar egyetem lett.

A genetika és molekuláris biológia területén ma vannak jól finanszírozott, divatos kutatási irányok, ezek azonban nem feltétlenül esnek egybe azokkal az egyre nyilvánvalóbb új felismerésekkel, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg biológiai szemléletünket, és amelyek tisztázása talán a legsürgetőbb lenne. Jellemző módon a kiemelt irányok többsége potenciális egészségügyi alkalmazásokat ígér, miközben a valóban alapvető, megválaszolatlan kérdések döntően az alapkutatás körébe tartoznak.

Az SZTE Innovációs Napján Dr. Marik Tamás mikrobiológus Proof of Concept támogatást vehetett át a „Magkezelésnél alkalmazható növénykondícionáló és terméshozam-növelő vízben oldható termék prototípusának kifejlesztése” című kutatói pályázatára. Interjúnkban a kutatót kérdeztük a projektjéről, de szó esett tengeri akvarisztikáról és japán harcművészetről is.

A növények érzékelik a fényt, az illatokat, felismerik a levegőben egészen parányi mennyiségben sodródó vegyületeket, megkülönböztetik a különböző fajta érintéseket, kommunikálni tudnak gyökéren kibocsátott molekulákkal és „hallják” a poszméh dongását vagy a rovar rágcsálását. Az SZTE TTIK Biológia Intézet Növénybiológiai Tanszékének bemutatóján jártunk az idei Kutatók Éjszakáján.

A növényi stresszt okozó antropogén (emberi eredetű) szennyezések együttes hatásának vizsgálatára nyerte el az MTA Lendület programjának támogatását Dr. Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének habilitált egyetemi adjunktusa. Mivel ezek a stresszorok egyre gyakrabban fordulnak elő a mezőgazdasági környezetben, jobb megértésükön a növénytermesztés jövője múlhat.

Egy kórokozó – például egy baktérium – támadására a növény azonnal bezárja a gázcserenyílásait, hogy a patogén ne juthasson be. A Szegedi Tudományegyetem biológusai friss publikációban közölték, hogy az első vonalú védekezést biztosító zárósejtek nemcsak a növényt, hanem saját magukat is védik. Dr. Czékus Zalán, a publikáció első szerzője, a Növénybiológiai Tanszék tudományos munkatársa és Dr. Poór Péter egyetemi docens, a Növényi Stresszfiziológiai és Fotoszintézis Kutatócsoport vezetője osztotta meg velünk a felfedezés részleteit.

Még a természetes növényzettel rendelkező élőhelyekről is gyakran hiányoznak olyan növényfajok, amelyeknek a terület adottságai alapján jelen kellene lenniük – támasztja alá egy új kutatás, amelyet a Tartui Egyetem kutatói koordináltak és a neves Nature folyóiratban publikáltak.

Dr. Kis Luca, az SZTE Biológiai Intézet Embertani Tanszékének tudományos munkatársa az országban egyedülálló módon embertani leletek egykori arcának digitális rekonstrukciójával foglalkozik. Erről a különleges szakmáról kérdeztük őt interjúnkban.