SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet

Tisztelettel felhívjuk fiatal kutatóink figyelmét az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs
Kiválósági Központ - Molekuláris Biológia, Bionika és Biotechnológia Kompetenciaközpont keretein
belül meghirdetett belső pályázati felhívásra.

Március 9-én, a Szegedi Nemzeti Színházban vette át a Szegedért Alapítvány fődíját Dr. Varga Endre traumatológus, az SZTE professzora. A tudományos kuratórium díját Prof. Dr. Tamás Gábor biológus, a művészeti kuratórium díját Németh György fotográfus, a társadalmi-állampolgári kuratórium díját Szűcsné Kolonics Erika közművelődési szakember nyerte el idén.

Vártad már, hogy újra kifejezhesd kreatív, művészi oldalad?
Most újra lehetőséget biztosítunk számodra, bármely képzőművészeti irányzatot is képviseled, mutasd meg a benned rejlő tehetséget!

Habilitált és PhD doktori okleveleket adtak át a Szegedi Tudományegyetem ünnepi doktori ülésén. A 2024. január 26-i, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében tartott rendezvényen összesen 114, tudományos címet szerző fiatalt köszöntöttek.

Azon gondolkozol, hogy az SZTE TTIK-n tanulj tovább? Gyere el kari nyílt napunkra, és tudj meg többet képzéseinkről!

Időpont: 2024. január 20. (szombat) 9:00 – 14:00 óra között

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Biológia Intézet (6726 Szeged, Közép fasor 52.)

Központi előadás időpontja és helyszíne: 12:00 óra, 1. emelet, Szent-Györgyi Albert terem

Központi előadást tartja: Dr. Pfeiffer Ilona oktatási dékánhelyettes

Előzetes regisztráció nem lesz, a helyszínen fogunk feltenni a résztvevőknek néhány kérdést a továbbtanulási terveikkel, az érdeklődésükkel kapcsolatban. A válaszadás nem kötelező, de szívesen vesszük, ha ezzel segítik a szervezők munkáját a jövőt illetően.

A rendezvény teljes ideje alatt a Tanulmányi Osztály és a Hallgatói Önkormányzat, valamint több kollégium képviselői is jelen lesznek, akik általános tájékoztatást adnak, de konkrét kérdésekre is válaszolnak.

Az SZTE Móra Ferenc Szakkollégiuma ezen a napon két alkalommal is épületbejárásra hívja az érdeklődőket a közeli kollégiumba.

A részvételi szándékukat aznap, a helyszínen jelezhetik a látogatók.

Az emberi agy 86 milliárd idegsejtből és még ugyanennyi nem neuronális sejtből áll. E biológiai rendszer idegsejtjeinek feltérképezését, a főemlősök agyával összehasonlítását, az agyfejlődés sejtszintű dinamikájának vizsgálatát, valamint az emberi sejttípusok funkcionális elemzését tűzte ki a 2017-ben indult Brain Initiative Cell Census Network (BICCN) elnevezésű kutatói konzorcium. Az agykutatás Manhattan terveként emlegetett óriásprojekt 2023 őszén a Science, a Science Advances és a Science Translational Medicine folyóiratokban válogatott publikációkban adta közre az agy jövőbeli sejtszintű kutatását meghatározó eredményeket.
A Science-összeállítás 24 cikke közül 3 publikáció vezető szerzői között szerepel Dr. Tamás Gábor, az MTA-Szegedi Tudományegyetem Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport vezetője, az SZTE idegtudomány professzora, több szegedi kutatótársával együtt. Beszélgetésünkből kiderül, hol van az emberi agy evolúciós forró területe, mitől emberi az agyunk, milyen gyógyítási célok ösztönzik az agykutatást, milyen előnnyel jár az emberi agy kapcsolódási sokfélesége és miért érdemes délután aludni vizsgaidőszakban.

A Covid19 modern vakcinákban használt módosított hírvivő RNS feltalálójaként, az orvostudományban új utat nyitó mRNS-terápia kidolgozójaként kapta meg Karikó Katalin – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – az élettani-orvosi Nobel-díjat. Karikó Katalin, jelenünk egyik legbefolyásosabb természettudósa Nobel-díjának 2023. október 2-i bejelentése büszkeséggel tölti el alma matere, a Szegedi Tudományegyetem közösségét.

Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.

A méhlegelők olyan területek, amelyeket úgy terveztek, hogy támogassák a méheket és más beporzó rovarokat. A méhlegelők hozzájárulnak a környezetvédelemhez is, mivel közvetett módon segítenek csökkenteni a káros vegyszerek használatát. A Szegedi Tudományegyetem elkötelezett a fenntartható és zöld irány képviselőjeként, ezért csatlakoztak a Beporzó Hadművelet 2.0 kezdeményezéshez, amelyben ökológiai, mikroklíma és talajtani vizsgálatokkal az év végéig a méhlegelők környezeti hatásait vizsgálják.