FB_borito_2022

Rovarfogó Növények Napja a Füvészkertben

A növényvilág ragadozói, a rovarfogó növények kerülnek középpontba 2022. szeptember 18-án, vasárnap a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. Az érdeklődők 10 és 16 óra között testközelből is megfigyelhetik a húsevő növényeket. A kicsiket ügyességi játékokkal és kézműves foglalkozásokkal várják.

A növények a Földön mindenhol élnek, még a legkedvezőtlenebb élőhelyeket is benépesítik rendkívüli alkalmazkodóképességüknek köszönhetően. Jó példái ennek a növényvilág ragadozói, a rovarfogó növények. Az SZTE Füvészkertben rendezett tematikus napon rájuk irányul a figyelem. Az egyetemi füvészkert rovarfogó gyűjteményének legismertebb húsevő növényei – a kürtvirágok, kancsókák, vénusz légycsapója, rencék és a harmatfüvek – testközelből is megfigyelhetők lesznek. Néhány igazi ritkaságot is bemutatnak, látható lesz az ausztrál kancsóka (Cephalotus follicularis), a kobraliliom (Darlingtonia californica) és a guyanai napkorsó (Heliamphora nutans) is. Az ifjúság és a felnőttek mikroszkópon keresztül figyelhetik meg a csapdák felépítését, megtudhatják hol élnek és pontosan milyen életmódot is folytatnak az egyes fajok. A kicsiket ügyességi játékokkal, kézműves foglalkozásokkal várják.

Ezek az egyedi felépítésű növények a kertészek körében is népszerűek, a nemesítésnek köszönhetően számos szín és formaváltozatuk létezik. Szobai tartásuk kis odafigyeléssel sikeresen megvalósítható. Aki otthonában szeretne rovarfogó növényt nevelni, az a növényeket a helyszínen megvásárolhatja, és tartásukkal kapcsolatban szakemberektől kaphat segítséget. Sőt, az érdeklődők akár be is rendezhetik saját, a növény számára optimális viszonyokat biztosító floráriumukat, azaz üvegbe zárt minikertjüket.

További információ itt érhető el.

SZTEinfo

Friss Hírek

KJA-Number-4406

Egy kórokozó – például egy baktérium – támadására a növény azonnal bezárja a gázcserenyílásait, hogy a patogén ne juthasson be. A Szegedi Tudományegyetem biológusai friss publikációban közölték, hogy az első vonalú védekezést biztosító zárósejtek nemcsak a növényt, hanem saját magukat is védik. Dr. Czékus Zalán, a publikáció első szerzője, a Növénybiológiai Tanszék tudományos munkatársa és Dr. Poór Péter egyetemi docens, a Növényi Stresszfiziológiai és Fotoszintézis Kutatócsoport vezetője osztotta meg velünk a felfedezés részleteit.