gyasz_gyertya

Elhunyt Dr. Rákhely Gábor, a Biotechnológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense

A Biológiai Intézet mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett kollegánk, barátunk, Dr. Rákhely Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Biotechnológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, 2023. november 4-én, életének 64. évében elhunyt.

Rákhely Gábor emlékére


Rákhely Gábor 1960. szeptember 17-én született Dunaújvárosban.

Vegyész diplomáját 1985-ben szerezte a József Attila Tudományegyetemen. Tudományos pályafutását a JATE Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszékén kezdte, majd 1988-tól 1990-ig ipari területen (Vepex-Biotechnika RT) végezte munkáját. 1990-1992 között a JATE Genetikai Tanszékén, majd 1992-től a MTA Szegedi Biológiai Központjában dolgozott. 1998-tól a MTA SZBK Biofizikai Intézetének Tudományos Főmunkatársa, a Mikrobiális Biotechnológia Kutatócsoport vezetője. 1995-ben biológia tudományterületen Doktor Universitas, 1997-ben PhD, majd 2013-ban habilitációs fokozatot szerzett. 1996 óta dolgozik az SZTE, TTIK, Biotechnológiai Tanszékén, ahol 1999-ben tudományos főmunkatársi, majd 2003-ban egyetemi docensi kinevezést nyert. 2000-től a tanszék tanszékvezető helyettese, majd 2012-től tanszékvezetője. 2011-től az SZTE, TTIK, Környezettudományi Intézetének, majd 2015-2020 között a jogutód Környezettudományi és Műszaki Intézetének vezetője is. Vezetői feladatai mellett tevékeny szerepet játszott a Természettudományi és Informatikai Kar, valamint a Biológia Intézet gazdasági, szervezeti munkájának és doktori képzéseinek szervezésében is.

Széleskörű kutatási érdeklődése kiterjedt a redox metalloenzimek, hidrogenáz enzim, hidrogén anyagcsere; fotoszintetizáló, termofil prokarióta sejtek enzimológiája és fiziológiája, bioenergetikai folyamatok, génexpresszió szabályozása, mikrobiális biokonverziók molekuláris alapjai, biokatalízis, metabolikus és biokémiai mérnökség, fágterápia vizsgálatára. Munkája során foglalkozott a gázüzemű bioüzemanyagok előállításával, de kiemelkedő munkát végzett a bioremediáció (élő, de nem szaporítható mikróbák felhasználása környezetvédelmi alkalmazásokhoz) területén is. Folyóirat publikációinak száma 130, melyek kumulatív impakt faktora: 532.648. Közleményeire a független hivatkozások száma 3222, Hirsch indexe pedig 35. 10 Könyvfejezet s 3 egyetemi jegyzetet is írt. Aktívan részt vett a tudományos közéletben is. Számos társaság tagja volt, s több konferenciát is szervezett.

Oktatási feladatai során főleg a Biológus BSc, Msc, PhD., Környezettan, BSc, Környezettudomány MSc, PhD- Környezetmérnök BSc. MSc, Biomérnök képzésekben oktatott. Vezető koordinátora volt a felsőfokú bioinformatikai képzésnek is. Munkája során 150 B.Sc, 120 M.Sc. és 19 PhD. hallgató témavezetését látta el. Kiemelkedő munkájáért 2005-ben rektori kitüntetést, 2011-ben Mestertanár Aranyérmet, s 2018-ban Aranykréta díjat kapott.

Gábor az a szerencsés alkatú kutató és oktató volt, aki kiváló kémiai, biológiai és informatikai tudása mellett, még gazdasági és ipari ismeretekkel is rendelkezett. Így széleskörű tapasztalatát és tudását számos téren tudta kamatoztatni. Mindig készségesen segített másoknak, így számos hazai és nemzetközi kapcsolattal is rendelkezett.

Halk szavú ember volt, aki betegségeit s a sors csapásait csendben viselte.

Hirtelen távozásával egy kiváló kollegától s baráttól búcsúzunk.

Nyugodj békében Gábor.

 

SZTE, TTIK, Biológia Intézet munkatársai

Friss Hírek

Kariko_Katalin_STI_KJA-1817

Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas kutatóprofesszora szegedi látogatását színesítette az a rendhagyó növényismereti óra, amit a Füvészkertben tartottak a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak. Az egyetem legújabb díját alapító kutatónő a tanóra után megismerkedett azokkal a botanikai ihletésű kerámiaszobor-tervekkel is, amelyek a Tudós nők ösvényét díszítik majd. Karikó Katalin a kukorica szimbólumot választotta magának.