A biomérnökök az alapképzésben felkészülnek a:

• biológiai/biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására,

• laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására, munkavédelmi feladatok megoldására,

• bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott szakiránynak megfelelő szakterületen,

• részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában,

• a feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására,

• a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére,

• legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.

Mit is tanul a biomérnök hallgató az alapszak 7 féléve során?

• természettudományos alapismeretek: matematika, fizika, általános kémia, szerves kémia, biológia, biokémia, informatika;

• gazdasági és humán ismereteket: mikro- és makroökonómia, menedzsment- és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;

• szakmai törzsanyagot: biológiai rendszerek működése; fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány; mérés és irányítástechnika; géptan és művelettan; technológia; a specializálódáshoz szükséges további, a törzsanyag részét képező ismeretek.

A biomérnök hallgatók alapképzését az intézményen kívül teljesített hosszabb szakmai gyakorlat teszi teljessé. A biomérnök képzést alapvetően a Természettudományi és Informatikai Kar és a Mérnöki Kar tanszékei és intézetei végzik.

Választható szakirányok

Az alapképzésen belül három szakirány választható:

• Alkalmazott biotechnológia

• Élelmiszerminősítő

• Környezetvédelmi

A biomérnök alapdiplomát szerzett hallgatók alkalmassá válnak a biológia, kémia és a mérnöki tudományok érintkezési területére eső, széleskörűen értelmezett biotechnológiai iparágakban (gyógyszer- és élelmiszeripar), rokon iparágakban és más kapcsolódó területeken (élelmezés- és táplálkozástudomány, agrobiológia, környezet- és egészségvédelem) biológiai, genetikai, molekuláris biológiai, kémiai alapú technológiák alkalmazására. Irányítják a technológiai folyamatokat és az azokat működtető személyzetet, analitikai vizsgálatokat, gyártásközi és végső minőség-ellenőrzést végeznek, részt vesznek a kutatás-fejlesztési, tervezési tevékenységben, technológiai eljárások tervezésében. Biomérnöki ismereteiket a szolgáltatásokban, a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben és az államigazgatásban is alkalmazhatják.

Munkájuk eredményét — szakmai és nem szakmai körök számára egyaránt — hatékonyan tudják kommunikálni, az informatika eszközeit felhasználva, idegen nyelven is. Az alapképzés nem titkolt célja azonban az is, hogy a hallgatókat felkészítse a megfelelő mesterképzésben való részvételre.

Mi vár a hallgatókra a BSc diploma megszerzése után?

• Laboratóriumi „operátorok” lehetnek - kutatóintézetben, élelmiszeriparban, egészségügyben, gyógyszeriparban, környezetvédelemben

• Biomérnöki ismereteket igénylő feladatok ellátása - intézményekben, iparban, szolgáltatásokban, kereskedelemben

• Mesterképzés (MSc) Magyarországon vagy külföldön